2014. február 14., péntek

Idézetek #16

Tudni akarod, hogy mit gondolok? Szerintem ez a lány tökéletes számodra és ez kibaszottul megijeszt. Annyira félsz attól, hogy valakit bezárj a szívedbe, hogy inkább ellököd magadtól. De ha ezt így folytatod tovább, ha folyamatosan ellököd magadtól, el fog menni. És sosem jön vissza. Ezt megkockáztatnád? Mert ha egyszer eltűnik, sosem fog visszajönni.

Idézetek #15

Az emberek azt mondják, hogy megváltoztam. Nos, itt az igazság. Felnőttem. Már nem hagyom, hogy az emberek folyton megbántsanak. Megtanultam, hogy nem lehetünk mindig boldogok. Elfogadtam a valóságot.

Idézetek #14

Képzeld el ezt.
10 év múlva beléd botlok az utcán.
Oda köszönök neked, te pedig visszaköszönsz.
Aztán megkérdezem, hogy milyen az életed.
Te mesélsz a feleségedről és a gyerekeidről.
És amikor ezt teszed, összetöröd vele a szívem.
Nem azért, mert én esetleg nem akarnám, hogy boldog legyél.
Az minden, amit szeretnék.
Hanem azért, mert 10 éve...
Én azt képzeltem el, hogy valaki más kérdezi meg, hogy milyen az életed,
Te pedig rólam mesélsz.

Idézetek #13

Középiskola.
Azzá teszi az embereket, amiről azt mondták, hogy sosem lennének.



Idézetek #12

Az anyukám tanította nekem ezt a trükköt: ha valamit újra és újra elismételgetsz, elveszti a jelentését... Azt mondta, hogy az életünk is így működik. Túl sokat nézed a naplementét, és csak simán este 6 óra lesz belőle. Újra és újra elköveted ugyanazt a hibát, és többet már nem is hívod hibának. Ha csak felkelsz, felkelsz, felkelsz, akkor egy nap elfelejted, hogy miért. Semmi sem örök.